Bioenergy Crops As New Components Of Rural And Agricultural Landscapes: Environmental And Social Impact, Biodiversity, Cultural Heritage And Economy

Large scale cultivation of bioenergy crops can substantially alter the appearance and the ecology of rural and agricultural landscapes, which constitute a valuable asset of our cultural heritage. The ecosystems and the built heritage of agricultural landscapes require holistic management structures built on self-sustaining ecological cycles and the sustainable use of ecosystem services put into the context of economical and demographical conditions of local and regional development strategies. Furthermore, the natural and cultural heritage of rural landscapes can play an important role for boosting economic growth and social cohesion if protected and used with a long term sustainability approach. This is particularly important for those rural landscapes, where establishing large scale traditional monoculture of bio energy crops might threaten both previously well functioning agro-ecosystems and the cultural values of the agricultural landscapes. However, sensible cultivation of energy crops, particularly energy forests, in degraded, polluted areas or on territories of low soil quality may be beneficial and serve as means for ecological reconstruction and creation of new habitats. We propose to apply renewable energy based, landscape centered, sustainable micro-regional development strategies in rural areas, where ecologically acceptable level of bioenergy feedstock production supports not only organic agriculture including grey water irrigation and control of invasive species, but even the protection, reconstruction and sensible use of the built and intangible cultural heritage of the cultural landscape. ---------------------------------------------------------------------------------- A bioenergia termények nagybani művelése jelentősen megváltoztathatja a kulturális örökségünk értékes elemeit képező vidéki és mezőgazdasági tájak kinézetét és ökológiai viszonyait. A mezőgazdasági tájak ökoszisztémái és épített öröksége az önfenntartó ökociklusokra épülő, komplex menedzsment struktúrákat igényel, melyek egyaránt figyelembe veszik az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartható hasznosítását továbbá a helyi és regionális fejlesztési stratégiák gazdasági és demográfiai feltételeit. A vidéki tájak természeti adottságai és kulturális öröksége jelentős szerepet játszhatnak a vidék gazdasági fellendítésében és a szociális kohézió erősítésében abban az esetben, ha biztosítjuk védelmüket és használatukat egy hosszú távú fenntarthatósági koncepció alkalmazásával. Ez különösen fontos lehet azokon a tájakon, ahol a bioenergia termények nagybani termesztése fenyegető lehet mind a korábban jól működő agro-ökoszisztémákra mind a mezőgazdasági tájak kulturális értékeire. Mindezek ellenére, a bioenergia terményeknek, különösen az energiaerdőknek a céltudatos telepítése csökkent értékű, szennyezett területeken vagy alacsony minőségű talajokon kifejezetten hasznos lehet, mint a fitoremediáció és új élőhelyek létrehozásának eszköze. Javasoljuk a megújuló energiákra épülő, kultúrtáj központú, fenntartható mikroregionális fejlesztési stratégiák alkalmazását a vidéki területeken, ahol a bioenergia alapanyagok termelése nem csupán a biológiailag tisztított szennyvizes öntözést is alkalmazó biogazdálkodást és az invazív fajok ellenőrzését teszi lehetővé, de biztosítja az adott kultúrtáj épített és eszmei örökségének védelmét, rekonstrukcióját és ésszerű használatát is.