A minõség kérdése a felsõoktatás és a munkaerõpiac illeszkedésén keresztül

A minõség alapvetõ meghatározója, hogy hogyan tudja megõrizni és alkalmazni a felsõoktatásban megszerzett tudást a hallgató, avagy alkalmas-e a képzettségének megfelelõ, általa igényelt állások betöltésére. A megszerzett tudás csak úgy nem vész el, ha a végzett hallgató a felsõoktatásban szerzett végzettségéhez, szakterületéhez illeszkedõ állásban tud elhelyezkedni. A szakma szerkezet eltéréseinek figyelembe vétele a felsõoktatás képzésszerkezetének kialakításakor nehéz, ugyanis a felsõoktatásba történõ beruházás idõtartama hosszú, min. 3-5 évet vesz igénybe, s a munkaerõpiac keresletének az elõrejelzése is bonyolult folyamat. Munkámban bemutatom, hogy a munkaerõpiaci keresletet milyen adatokból lehet elõrevetíteni, s a nemzetközi gyakorlatban is vizsgálom, hogy a felsõoktatás és a munkaerõpiac illeszkedése érdekében milyen módszertani eljárásokat alkalmaznak. A felsõoktatás rendszerét a munkaerõpiachoz kell igazítani, mert az egyének emberitõke-beruházásainak megtérülése és a társadalmi veszteségek elkerülése csak így biztosított.