Két forradalom előtt?[Are we facing two revolutions?]

Nyugat-Európa a 18. század közepétől addig nem ismert gyorsaságú gazdasági fej- lődési szakaszba lépett. Különböző elképzelések, magyarázatok, amelyek közül nem egy elméletté is kristályosodott, születtek arról, hogy miért éppen akkor és ott tör- tént meg az ütemváltás, kezdődött el a máig is tartó radikális változások sora a gaz- daságban. Peter F. Drucker amerikai közgazdász1 legújabb könyvében a magyaráza- tot az emberi tudásnak a gazdasági életben való fokozott alkalmazásában véli meg- találni (Drucker [1993]). Érvelésében abból indul ki, hogy korábban a tudás általános volt, önismeretre, önfejlődésre irányult, vagy arra, hogyan fejezze ki jól magát az ember. A kialakuló kapitalizmus és az ipari forradalom azonban megváltoztatta jelen- tését. Ettől kezdve a különféle ismereteket már a gazdasági életben is gyümölcsöz- tetik. A tudás ezáltal erőforrássá vált, aminek hasznossága van. Drucker szerint a változás első száz évében, az ipari forradalom során a tudást az eszközökre, a folya- matokra és a termékekre alkalmazták. A második szakaszban, 1880-tól a második világháború körüli időkig a munkára. Ennek következménye lett a termelékenységi forradalom. A harmadik fázisban, a második világháborút követően a gazdaság még szélesebb körben hasznosítja a tudomány eredményeit. Túllépve a szűk anyagi szfé- rán, az válik a legfontosabb feladattá, milyen irányokban kell magának a tudomány- nak fejlődni a hatékonyabb és szélesebb körű gazdasági felhasználás érdekében. Mivel ennek az új tudásnak az alkalmazása a termelési folyamatokat vezető, szerve- ző, átfogó menedzserek feladata, ezek a változások a menedzsment forradalmának is tekinthetők.