A mezőgazdaság működését szolgáló főbb intézmények. A piaci intézményrendszer és az állami szerepvállalás[Important institutions serving the functioning of agriculture]

A mezőgazdaságnak és a széles értelemben vett agrárüzletnek számos gazdaságszerkezeti, erőforrásbeli és kulturális sajátossága miatt speciális intézményekre van szüksége. Ezek létrehozásában az államnak kezdeményező és formáló szerepet kell vállalnia. A hazai kulturális hagyományok mellett és az EU-csatlakozásra készülve elkerülhetetlen, hogy állami szervezetek, a hatósági szerepeken túl, konkrét gazdaságbefolyásoló és gazdálkodásszervező szerepet is vállaljanak. Az állam által is patronált mezőgazdasági intézményrendszerrel szemben még a fejlett, beláthatóan változó üzemrendszerű gazdaságok esetében is ellentmondó igények fogalmazódnak meg. Ezért még ezek az országok sem képesek úgy megoldani az intézményrendszer kialakításának és változtatásának, illetve karbantartásának feladatát, hogy az ne adjon okot alapos kritikára. Az ellentmondó igényeket sűrítve megtaláljuk a szabályozott piac, a fenntartható fejlődés, a méltányos jövedelem kategóriákban. Ezek mögött az az igény fogalmazódik meg, hogy a termelés és a termelő megmérettessen a piacon azaz feleljen meg a gyakran igen távoli felhasználók minőségi (tehát kulturális) igényeinek, és bírja a költségversenyt a többi termelővel. Tehát alávetve a szelekciónak és külső kulturális kényszernek, biztonságosan tudjon berendezkedni gazdaságában, és legyen esélye a berendezkedésre is fedezetet nyújtó méltányos jövedelemre. A piaci verseny vele a minőségi és hatékonysági szelekció és a biztonság, sőt, a méltányos jövedelem igénye nyilvánvaló ellentmondás. Pedig a biztonságigény nem csupán a modern, szolidáris és faluvédő politikai meggondolásokból következik. Némi közgazdasági alapja is van. HiAhhoz, hogy aktív mezőgazdasági politikát lehessen folytatni, szükség van a szereplők együttműködését segítő intézmények kifejlesztésére. Ezek lehetővé teszik a gazdálkodási kockázatok számbavételét és szereplők közti elosztását, továbbá azt, hogy az állam a pénzügyi támogatásokkal felelősen vállaljon részt ezekben a kockázatokban. Ezek az intézmények azért is nélkülözhetetlenek, mert csak így formálódhat ki a piaci céloknak megfelelő együttműködés a mezőgazdasági és a pénzpiaci szereplők, valamint a szolgáltatók között. A cikk a fejlett országok tapasztalata alapján bemutatja a főbb szükséges és lehetséges intézményeket. Ezek egyfelől jogi természetűek, másfelől azokat a kereteket biztosítják, amelyekben a szereplők együtt tudnak működni. Mindezek az intézmények a mezőgazdaság versenyképességének javítását és az EU-intézményrendszerbe való beillesztését is szolgálják.