Fogyasztói Vélemények A Bio-Sertéshúsról, Illetve A Sertéshúsfogyasztásról

A magyarországi fogyasztók jelentősebb része hallott ugyan a bio-sertés-húsról és automatikusan azonosítja is azt a mangalicahússal, ennek ellenére vá-sárlásai során nem találkozott még ilyen jellegű termékekkel. Ez a hazai piac sa-játossága. Az értékesítés több csatornán folyik, de a vásárlók nem rendelkeznek kellő információval arról, hogy hol juthatnak bio-sertéshúshoz. (A bioboltok csak igen kis hányada forgalmaz ökológiai termelésből származó húst.) Első feladat lehetne ezért a népszerűsítés, a megismertetés. Az egészséges táplálkozás fontossága mellett környezettudatos gondolkodásra szükséges „nevelni” az em-bereket. Ezután lehet fejleszteni az értékesítési csatornákat (direkt értékesítés, ökopiacok, bioboltok, „biosarkok”). Meg kell célozni e termékekkel az egészség-ügyi intézményeket, vendéglátó-ipari egységeket, értem ez alatt elsősorban a manapság nagyon divatos „wellness intézményeket”. A válaszadók legtöbbje a friss tőkehúst vásárolják, ezt követik a konyhakész és a feldolgozott termékek. Ezen igényeknek megfelelően kellene kialakítani a termékstruktúrát a biohúst forgalmazó boltokban, hogy a vásárló mindig megta-lálja azt, amire szüksége van, és az igényeit kellőképp kielégíti. A biotermékek elterjedését leginkább gátló tényező a magasabb ár. Ezt kom-penzálni lehetne bevezető akciós árakkal, és a házhoz szállítás szolgáltatásával, amellyel időt és energiát takaríthatnak meg az emberek. Egyre inkább meghatározó az eladhatóság szempontjából a termék külső megjelenése. Alapkövetelmény az esztétikus külső, ami viszont jelentősen befo-lyásolja az árat. Kívánatos, hogy a természetes eredetű csomagolóanyagokat ré-szesítsék a feldolgozók előnyben (pl. bélbe töltés töltelékes árunál). Létfontosságú, hogy a hazai termelők minél gyorsabban és nagyobb arányban célozzák meg termékeikkel a magyar fogyasztói társadalmat, mert ismét arra eszmélhetnek, hogy „kiénekelték a sajtot a szájukból”, a kicsit fürgébb, ru-galmasabb, a piacért áldozni is hajlandó külföldiek. Az ökológiai gazdálkodás térnyerése akkor várható, ha a termelői, forgalma-zói, fogyasztói oldalon gyökeres szemléletváltozás következik be. XXXXXXXXXXXXXXXXXX Although a significant section of Hungarian consumers have heard of biopork and automatically identify it with Mangalica (an old Hungarian pig species), they have not as yet seen such products during shopping. This is peculiar to the domestic market. Marketing occurs through several channels, but shoppers do not have the proper information where to acquire bio-pork. (Only a small ratio of bioshops merchandise ecologically produced meat.) A primary task could be the dissemination of information, popularisation. In addition to healthy eating people should also be “educated” about the importance of environment. Following this, marketing channels could be developed (direct merchandising, eco-market, biocorners). We should target health institutions and catering units, such as the fashionable “wellness institutions”. The majority of responders buy fresh carcase meat and next kitchen ready and processed products. Product structure in bioshops should be constructed to satisfy these demands, so shoppers can always find the product meeting their demand. Higher price is a the factor that hinders most the spread of bioproducts. This can be to some extent compensated by introductory sales and home delivery that helps people to save time and energy. The outward appearance of a product is increasingly a factor that influences sale. An aesthetic appearance is a fundamental requirement that significantly affects price. The use of natural packaging materials is desirable (e.g. gut for stuffed goods). It is vital that as many domestic producers should target domestic consumers as soon as possible, or else small, more agile enterprising foreign producers will once again “sing the cheese out of their beaks”. The wider spread of ecofarming can only be expected when the approach of producers, merchants and consumers radically alter.