Author
Abstract
A témakörben végzett eddigi vizsgálódásaink alapján egyre jobban kirajzolha-tó, hogy a globalizálódó világ ellentmondásaiból való kilábalás a fenntarthatóság-tól, a kreativitástól, az alternatív erőforrások térnyerésétől és az emberek összefo-gásától remélhető. Ez még inkább igaz a rendszerváltozás átalakulási, átmeneti gondjainak következményeivel vesződő hazai agrárgazdaságra és vidékre. A fenntarthatóság és a vidékfejlesztés kibontakozása az Európai Unióban egymástól függetlenül párhuzamosan halad, s nem sokkal jobb a helyzet az ag-rárpolitikában és vidékpolitikában, miközben a fenntarthatóság középpontba ál-lítása, az agrár- és vidékfejlesztés tudatos összekapcsolása a kölcsönhatások és összefüggések előnyeinek kamatoztatása érdekében egyre sürgetőbb. Brüsszel azonban mind a mai napig késik a felismerés érvényesítésével. Érdemleges előre-lépés a 2007-2013 periódusban remélhető. Tapasztalható, hogy a fenntarthatóság globális szintjén alig mutatható fel valamilyen eredmény, lokális szinten pedig a zavart jelzi, hogy a vidékfejlesztésben zajlanak a helyi kezdeményezésekre épülő LEADER programok, a fenntarthatóság lokális programjaként pedig elindítot-ták az LA-21-et (Local Agenda 21). A tényleges hazai helyzet, az EU törekvések, a globalizáció eseményei, vala-mint az eddigi kutatások alapján nyugodtan állítható, hogy az agrár- és vidékfej-lesztés jövőjében a fenntarthatóság rendszerbe ötvözött érvényesítése a legfonto-sabb a szinergikus hatás elérése érdekében minden szinten (lokális, regionális, globális); minden dimenzióban (természeti környezet, társadalom, gazdaság); mind a termelési gyakorlatban, mind a fogyasztásban (lakossági és termelői fo-gyasztás); minden szereplő vonatkozásában (egyének, vállalkozók, közösségi szervezetek, politikusok). Az agrár- és vidékfejlesztés fenntartható komplex és dinamikus rendszere a fenntartható mező-erdőgazdasági termelésből, a fenntartható gazdálkodási rendszerekből, a fenntartható vállalkozásokból, a fenntartható vidékből és a fenntartható településekből tevődik össze. A vázolt rendszer egy korszerű agrár- és vidékfejlesztési program gerincét alkothatná, annál is inkább, mert ez teljesen megfelel az EU-ban előirányzott 2007-2013 közötti szabályozás céljainak, mindenekelőtt a konvergenciának. A fenntartható agrár- és a vidékfejlesztés egységes rendszerben való szemléle-te és programszerű megoldása Magyarországon különösen fontos, mert a gaz-dálkodók, a vidékiek ettől remélhetik életnívójuk tartós javulását, a jelenlegi részletekben gondolkodó, az összefüggéseket mellőző, sőt szembeállító gyakorlat helyett. A fenntartható agrár- és vidékfejlesztéssel elérhető továbbá a mező-erdőgazdaságban hasznosuló természeti erőforrások és a vidéki környezet minő-ségének hosszú távú megmaradása, a globális kihívásokhoz való alkalmazkodás, a fokozódó minőségi igények kielégítése, a versenyképesség javulása és a gazdál-kodók, vidékiek életkörülményeinek javítása, ami egyúttal hozzájárulás az egész társadalom felemelkedéséhez is. It is increasingly obvious from our present investigations that we can hope to escape the controversies of the present day globalizing world only via sustainability, creativity, development of alternative energy resources and people’s co-hesion. This applies particularly to the transitional problems of domestic agriculture arising from the change of political system in this country, where a systematic introduction of a sustainable regime for the development of agriculture and countryside would be especially desirable. The attainment of sustainability and countryside development is taking place simultaneously but independently in each country in the EU, but a deliberate combination of national strategies to draw on the advantages of interactions and interrelationships is perceived to be increasingly urgent. Brussels is yet to recognize the use of such a strategy. Globally sustainability has hardly made any noticeable advances so far, whereas at local levels confusion can be detected. For countryside development the LEADER programs based on local initiatives are being executed and for sustainability the LA-21 (Local Agenda 21) programs have been started. Based on the actual domestic situation, EU aspirations, the globalization phenomenon and present research, it can be stated with reasonable confidence that agricultural and countryside development combined with sustainability is of paramount importance in achieving a synergistic effect at all levels (local, regional and global), at all dimensions (natural environment, society and economics), in all forms of production and consumption (people’s and producers’ consumption) and for all participants (individuals, entrepreneurs, community organizations, politicians). The complex and dynamic system of sustainable agricultural and countryside development consists of sustainable production, sustainable farming system, sustainable enterprises, sustainable countryside and sustainable settlements. The described system may constitute the backbone of an independent countryside development program, because it corresponds perfectly well with changes of EU regulations expected between 2007 and 2013. A unified, programmed approach to sustainable agricultural and countryside development is particularly important in Hungary, because farmers and country people are pinning their hopes of improved living standard on such an approach, in place of the present system of dealing only with details, ignoring any interactions and even bringing about confrontations. With sustainable practices in agriculture and countryside development we can ensure the longterm preservation of the quality of natural resources exploited in agriculture and forestry and that of the country environment, the adaptation to global challenges, the fulfillment of increasing quality requirements, improved competitiveness and elevated living standard for farmers and country people, that at the same time contributes to the social advancement of whole society.
Suggested Citation
Csete, Laszlo, 2005.
"Az Agrár- És Vidékfejlesztés Fenntartható Rendszere,"
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Karoly Robert University College, vol. 49(02), pages 1-13, April.
Handle:
RePEc:ags:gazdal:54294
DOI: 10.22004/ag.econ.54294
Download full text from publisher
Corrections
All material on this site has been provided by the respective publishers and authors. You can help correct errors and omissions. When requesting a correction, please mention this item's handle: RePEc:ags:gazdal:54294. See general information about how to correct material in RePEc.
If you have authored this item and are not yet registered with RePEc, we encourage you to do it here. This allows to link your profile to this item. It also allows you to accept potential citations to this item that we are uncertain about.
We have no bibliographic references for this item. You can help adding them by using this form .
If you know of missing items citing this one, you can help us creating those links by adding the relevant references in the same way as above, for each refering item. If you are a registered author of this item, you may also want to check the "citations" tab in your RePEc Author Service profile, as there may be some citations waiting for confirmation.
For technical questions regarding this item, or to correct its authors, title, abstract, bibliographic or download information, contact: AgEcon Search (email available below). General contact details of provider: https://edirc.repec.org/data/gtkrfhu.html .
Please note that corrections may take a couple of weeks to filter through
the various RePEc services.