Author
Abstract
A fenntarthatóság hármas pillére a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság. Ez a hármas különös aktualitást kap a mezőgazdaság esetében. Termelői szinten vizsgálva a gazdasági oldalt alaptétel, hogy az üzemeknek egyedi szinten is biztosítaniuk kell legalább az egyszerű újratermeléshez szükséges jövedelmet. A méretgazdaságosság kérdésének vizsgálata igen hamar megjelent az üzemtani tanokban. A cikk a méretgazdaságosság ökonómiai alapelve mentén vizsgálja az ágazati és az üzemi méretre ható faktorokat, valamint a fenntarthatósággal összefüggésben az egyre nagyobb teret kapó precíziós mezőgazdaság terjedését gátló és támogató tényezőket. A méretgazdaságosság helyét és az üzemtani tudomány fejlődését taglaló részben a tanulmány – a teljesség igénye nélkül – kísérletet tesz a nemzetközi és hazai szakirodalom összegzésére. A termelés intenzitásának növekedése, a mezőgazdaság elmúlt évtizedekben bekövetkezett műszaki fejlődése, a ráfordítások hatékonyságnövekedése a termékpálya szereplői számára megválaszolandó kérdésként teszi fel, hogy adott körülmények között milyen „méretben”, milyen együttműködések mentén lehet versenyképes termelést folytatni minden szempontból fenntartható módon. A precíziós gazdálkodás már bizonyította létjogosultságát, meghatározott feltételek mellett a versenyképesség egyik technológiai megoldása. Nem önmagában a termelés mérete a meghatározó: tulajdonviszonyoktól, szervezeti formától függetlenül mind a nagyüzemek, mind a kis- és középüzemek technológiája lehet. Ez utóbbi esetben fontos feltárni mindazokat a horizontális és vertikális kapcsolatokat, amelyekkel gazdaságszinten át lehet hidalni a fennálló méretgazdaságossági korlátokat. A fenntartható fejlődésben a precíziós gazdálkodás szerepe nem vitatható. A mezőgazdaság „intelligens gazdaság” (Smart Farm) irányába történő elmozdulása elengedhetetlen feladata az ágazat minden szereplőjének. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás (Climate-Smart Agriculture, CSA) hangsúlyozza a rugalmas, rendszerszemléletű megoldások/technológiák alkalmazásának szükségességét, innovatív szakpolitikai és finanszírozási intézkedésekkel támogatva. ---------------- The three pillars of sustainability are environmental, economic and social sustainability. These three are especially relevant for agriculture. Examining the economic side at the producer level, it is a basic premise that farms must also provide at least the income needed for simple reproduction at the individual level. The examination of the issue of economies of scale appeared very early on in the operational doctrines. The article examines the factors influencing sectoral and farm size along the economic principle of economies of scale, as well as the factors hindering and supporting the spread of precision agriculture, which is gaining more and more ground in the context of sustainability. In the section on the place of economies of scale and the development of operational science, the study attempts to summarize the international and domestic literature, without claiming to be exhaustive. The increase in the intensity of production, the technical development of agriculture in recent decades, and the increase in the efficiency of expenditures all pose the question of the “size” and form of cooperation is needed of all round sustainable production. Precision farming has already proved its worth, under certain conditions, it is one of the technological solutions of competitiveness. The size of production alone is not the determining factor, regardless of the ownership conditions and organizational form, it can be the suitable technology of both large enterprises and small and medium-sized enterprises. In the latter case, it is important to explore all the horizontal and vertical relationships that can be used to bridge the existing economies of scale at the economic level. The role of precision farming in sustainable development is undeniable. The shift of agriculture towards a ‘smart farm’ is an essential task for all actors in the sector. Climate-Smart Agriculture (CSA) emphasizes the need for flexible, systems-based solutions/ technologies, supported by innovative policy and funding measures.
Suggested Citation
Takácsné György, Katalin, 2020.
"A fenntartható gazdálkodás és a méretgazdaságosság kölcsönhatásai,"
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Karoly Robert University College, vol. 64(05), October.
Handle:
RePEc:ags:gazdal:305809
DOI: 10.22004/ag.econ.305809
Download full text from publisher
Corrections
All material on this site has been provided by the respective publishers and authors. You can help correct errors and omissions. When requesting a correction, please mention this item's handle: RePEc:ags:gazdal:305809. See general information about how to correct material in RePEc.
If you have authored this item and are not yet registered with RePEc, we encourage you to do it here. This allows to link your profile to this item. It also allows you to accept potential citations to this item that we are uncertain about.
We have no bibliographic references for this item. You can help adding them by using this form .
If you know of missing items citing this one, you can help us creating those links by adding the relevant references in the same way as above, for each refering item. If you are a registered author of this item, you may also want to check the "citations" tab in your RePEc Author Service profile, as there may be some citations waiting for confirmation.
For technical questions regarding this item, or to correct its authors, title, abstract, bibliographic or download information, contact: AgEcon Search (email available below). General contact details of provider: https://edirc.repec.org/data/gtkrfhu.html .
Please note that corrections may take a couple of weeks to filter through
the various RePEc services.