Frissdiplomások foglalkoztatásának jellemzői az agrárgazdaságban

A felsőoktatás és a munka világa közötti összefüggések feltárása állandó fókuszban lévő, aktuális téma. A felsőoktatás 1990-es években végbement expanziójának, és különösen a 2006-tól realizálódó bolognai folyamat hatására a munkaerőpiacon tömegével jelentek meg a felsőfokú végzettséggel, diplomával rendelkező pályakezdők, akik sok esetben egy újfajta, még nem bejáratott oklevél-elnevezéssel kerestek állást, és gyakran feladva eredeti terveiket, a diplomától eltérő végzettséget igénylő munkakörben helyezkedtek el. A megváltozott környezeti hatások, a felgyorsult üzleti élet, valamint a globalizáció hatása is olyan versenyhelyzetet eredményezett a pályakezdők körében, ami a képességek, készségek jelentőségének felértékelődéséhez vezetett. Tanulmányunk fő célkitűzése olyan agrárérintettség-vizsgálat, melynek alapját azok a frissdiplomások adják, akik a Diplomás Pályakövetési Rendszer (a továbbiakban DPR) 2014-es adatfelvétele alapján az agráriumban helyezkedtek el; vagyis nem a mezőgazdasági végzettséget helyeztük előtérbe, hanem a munkahelyet, illetve annak fő működési körét, területét. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, milyen sajátosságokkal rendelkeznek az agrárszektorban dolgozó frissdiplomások, milyen földrajzi mobilitással, illetve végzettséggel helyezkednek el, milyen közöttük a két nem aránya. Ezen kívül arra is választ kerestünk, hogy milyen méretű, tulajdonosi szerkezetű cégek alkalmazzák leginkább az érintett frissdiplomásokat, illetve milyen munkakörben, beosztásban. Azt is megvizsgáltuk, hogy a végzettségi terület és a munka által igényelt végzettség, beosztás összhangban áll-e, vagyis megfelel-e a munka jellege a képzettségnek. A főbb eredményeket kiemelve megállapítható, hogy az agrárágazatban felülreprezentáltak a férfi frissdiplomások más ágazatok összesített átlagához képest. Más szektorokhoz képest a mobilitási hajlandóság kisebb az agrárszektorban dolgozók körében (bár közülük a mester végzettségűek mobilabbak). A végzettség területét vizsgálva azt találtuk, hogy a mintánkban szereplő, agrárszervezeteknél dolgozó frissdiplomások 58%-a rendelkezik agrárvégzettséggel. A lifelong learning szemléletet támasztja alá, hogy az agráriumban elhelyezkedett frissdiplomások között jelentős az aránya a több diplomával rendelkezőknek, illetve jellemző, hogy ezt követően alacsonyabb vagy maximum ugyanolyan szintű képesítést szereztek. A vizsgált frissdiplomás munkavállalók elsősorban hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknál helyezkednek el. A válaszadók 38%-a tölt be valamilyen szintű vezetői pozíciót, ugyanakkor közel 14%-uk diplomát nem igénylő munkakörben talált állást. = Revealing connections between higher education and the labour market is always topical and is constantly in the focus of economic research. Owing to the expansion of the Hungarian higher education sector during the 1990s, together with the changes induced by the Bologna Process from 2006, a mass of new graduates appears on the labour market each year. In many cases they graduate from newly-introduced courses, programmes yet mostly unknown or unfamiliar to employers. To find employment, graduates frequently had to abandon their original career plans and consider any available occupation even if it is incongruent to their education. The competition among career entrants enhanced by changes in the environment, globalisation and accelerated business life has increased the value of abilities and skills. The main objective of our paper is to conduct a kind of agricultural involvement study that is based on new graduates – irrespective of their area of education – who are employed in the agricultural sector and are present in the year 2014 survey database of the Hungarian Graduate Career Tracking System. Thus, we focus on those who are hired by employers within the agricultural sector and not on those who are graduated with an agricultural degree. Our aims are to reveal the characteristics of newly-graduated employees in the agricultural segment of the labour market (gender ratio, geographical mobility, education); to find out what types of organisations (size, ownership structure) employ these types of job seekers and in what kind of jobs (job content, status). Congruence between education and employment is also tested. Our main results show that among new graduates employed in the agricultural sector the share of males is higher and the geographical mobility is lower (especially in the case of those graduated below Masters level) compared to the combined sum of the industry and services sectors. Only 58% of our sample subjects have an agricultural qualification. Fitting into the lifelong learning concept, the dominant share of the sample has more than one higher education degree; and it is also notable that an substantial proportion of them graduated at a lower or at the same level second (or third etc.) time compared to their first degree. Most of the respondents in the survey have found occupation in domestically owned small or medium enterprises; 38% of them hold some kind of managerial position, while 14% are working in non-graduate jobs.