A világ hústermelésének, kereskedelmének és fogyasztásának tendenciái

A világ népessége fél évszázad (1960–2010) alatt több mint kétszeresére nőtt. Az alapvető élelmiszerek többsége, így a hús termelése is ennél gyorsabb ütemben emelkedett. A termelés dinamikájában átmenetileg törést okoztak a válságjelenségek és az állatjárványok fellépése. A járványok piaci zavarokhoz vezettek és kihatottak a nemzetközi húskereskedelemre és a fogyasztásra is. A termelés növelésével és a húspiac globalizációjával kedvezőbb lett a hústermékekhez való hozzáférés. A gazdasági helyzet javulásával – bizonyos határokon belül – a népesség élelmiszer-fogyasztásában átrendeződés tapasztalható a hústermékek javára, globális szinten azonban az egyes régiók között jelentős különbségek vannak a húsfogyasztásban is. A fejlett régiók lakosai évente átlagosan 80 kg, a fejlődő országoké 32 kg húst fogyasztanak. A világ népességének növekedése és az egy főre jutó GDP emelkedése – az egyéb befolyásoló tényezők mellett – különösen a fejlődő országokban a hústermelés növelése irányába hatnak. Az elmúlt időszakban valamennyi állatfaj hústermelése növekedett, de egyre csökkenő ütemben. Az összhústermelés növekedési dinamikáját leginkább a baromfihús és a sertéshús előállítása múlta felül. Ez a hústermelésben változásokat idézett elő az abrakfogyasztók előnyére. Az abrakfogyasztó állatok expanziója az emberi fogyasztásra is alkalmas gabonafélék takarmányozási célú felhasználásával nagy kihívást jelent az élelmezésbiztonságra. Ugyanakkor a baromfi erőteljes térhódítása – a kedvező fajlagos takarmányhasznosítása miatt – az olcsóbb állati eredetű fehérjeellátást segíti elő. Az állati eredetű táplálékok emelkedése a humán étrendben mégis aggodalomra ad okot, mert ezek nagyobb erőforrás-felhasználással (takarmány, víz, föld) járnak, mint azoké az élelmiszereké, amelyeket kiváltanának. A hústermelés növelését ezért olyan módon kell alakítani, hogy annak erőforrásigénye és környezeti terhelése egységnyi termékre a legkedvezőbb legyen, mert a termelésbővítést csak ezáltal lehet gazdasági és környezeti szempontból is hosszú távon fenntartani. A húsfélék étrendben elfoglalt helyét ugyancsak újra kellene gondolni, különösen ott, ahol már magas szintű a húsfogyasztás. De leginkább az etikai szempontok, az élelmezésbiztonsági kihívások miatt – kiváltképpen a gabonafelhasználás területén – felvetődik, hogy a növekvő húsfogyasztás vajon indokolt-e. -------------- The world’s population more than doubled between 1960 and 2010. The production of basic foods such as meat has even surpassed the world’s population. Global crisis phenomena and animal epidemics have caused temporary breakdowns in the dynamics of production. Epidemics have led to market problems and have affected the global trade and consumption of meat. Increases in the production and globalisation of the meat market have increased the access to meat products. As income grows (within limits), food consumption tends to change in favour of meat products. However, there are large regional disparities in global meat consumption. Average per capita meat consumption reaches about 80 kg per year in the developed regions but only 37 kg in the developing ones. With the growth in the world’s population and per capita GDP (besides other factors), meat production from all livestock species has increased, although at a reducing rate in recent years. The dynamics of total meat production have been surpassed by that of poultry and pig meat. Thus, meat production has changed in favour of livestock fed grains including cereals suitable also for direct human consumption. Their expansion can therefore compromise food security; though poultry, having excellent feed conversion rates, provide humans with cheaper animal proteins. Nevertheless, the increasing proportion of livestock foods in the human diet is of concern as their production entails more resources (land, water and feed) compared to those foods they substitute. Therefore meat production from livestock should increase with the most favourable resource requirement and environmental impact per unit of product, since only this can sustain a long-term product expansion in economic and environmental respects. Also worth reconsidering is the role of meat in the human diet, especially where meat consumption is already high. However, the justification of increasing meat consumption may be questionable due to ethical aspects and challenges to food security, the utilisation of cereals in particular.