Társas vállalkozások adózási környezete és adóterhelése az élelmiszer-gazdaságban

Megállapítható, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát a nemzetközi trendekből és tendenciákból, adópolitikáját a modern adózási alapelvek figyelembevételével kell megalkotnia. Az egyensúly megőrzése és a hatékonyság mellett ez teret enged, sőt el is várható, hogy teljesüljenek többek közt a fenntarthatóság kritériumai. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amely kiválóan megfeleltethető a fenntarthatóság fő dimenzióinak, az adózás pedig – mint a nemzetközi példák is bizonyítják – a fenntarthatóság figyelembevételével lehetővé teszi, hogy akár egyedi módon kezeljük az agrárgazdaság megkülönböztetett szerepét. Egyben tehát eszközként is szolgálhat a döntéshozók számára, hogy ágazatonként, tevékenységenként, regionális vagy akár méretkategóriánként eltérő megközelítéseket alkalmazzanak. Ez különösen érdekes lehet, amennyiben a közvetlen támogatások leépítésére nagy nemzetközi nyomás mutatkozik. A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások alapján megállapítható, hogy a hazai mezőgazdaság eredménytermelő képessége az utóbbi időben romlott, a 2005-ben megfigyelhető konszolidáció többnyire az elérhető támogatások eredménye. Hasonlóképpen csökkent az ágazat közteherviselő képessége is 2004-ig. A legtöbb adót a nagyobb méretű gazdaságoknál állapították meg, regionálisan az I. Közép-Magyarország Régió és II. Közép-Dunántúl Régió vállalkozásait terhelte magasabb adófizetési kötelezettség, közülük is általában az állattenyésztő és vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozásokat. Az adóteher vizsgálatok rámutattak az adókedvezmények kiemelt szerepére, illetve látható volt, hogy ezáltal az adóterhelés addig megfigyelt trendje is megfordult. Ez a folyamat az abból élőket ért közvetlen negatív hatása mellett számos egyéb, a vidéket érintő kedvezőtlen hatást is előrevetít. A társasági adó kedvező mértéke a fiskális ösztönzőkön keresztül egyrészt kedvező hatást gyakorol a tőkeimportra, ugyanakkor a helyi adottságok kihasználásával, a hazai ágazatok versenyképessé tételével javulhat például a mezőgazdaság szociális foglalkoztató szerepe, környezetvédelmi kritériumokhoz kötött adókedvezmények bevezetésével javítható a környezeti állapot, megfelelő adópolitika alkalmazásával növelhető a piacképes árualap, amely gazdasági aktivitás révén javíthatja pozíciónkat. ----------------- There are two major factors, which can be identified behind the recent remarkable changes in Hungarian taxation policy. These are the switchover to a market economy at the end of the 80’s and accession to the European Union. The resulting processes are the reduction of tax rates, the widening of the tax base, the reduction of tax allowances and international conformance. But the changes have not yet finished. The tax policy systems face new challenges such as globalisation, competitiveness and sustainability. Within the investigations we tried to find opportunities for the Hungarian taxation system to meet all the new requirements. First we checked international aspects - the situation of European tax policy issues. We reviewed the appearance of three main dimensions of sustainability within taxation. We tried to define the corporate taxation level in Hungary with respect to agricultural enterprises and compare it with the tax burden in European member states. The implicit tax burdens were calculated by size, by type of activity and by regional aspects for these enterprises. The conclusions show that the economic situation at the companies investigated worsened up until 2005 and that the tax burden in Hungary is considered to be competitive compared to the other member states. The nominal trend is decreasing, but if we consider the impacts of tax allowances the trend is the opposite. The highest taxes were paid by the bigger companies located in the Central Hungary and Central Transdanubia regions, which deal with animal breeding or mixed activity in general.