A magyarországi TÉSZ-ek gazdasági szerepének vizsgálata számviteli megközelítés alapján

Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása meghatározó szerepet szán a TÉSZ-eknek a termékpálya koordinálásában, ennek ellenére piaci részesedésük nem emelkedett érdemben az elmúlt években sem Magyarországon, sem az Európai Unióban. A cikk nyomon követi a magyarországi TÉSZ-ek létrejöttének 1999 óta tartó folyamatát. Az elmúlt 15 évben összesen 150 szervezet kapott elismerést, a megszűnések, a beolvadások és az új szervezetek létrejöttének eredményeként 2013 januárjában 77 szervezet rendelkezett elismeréssel. A kezdeti években megalakuló szervezetek nagy többségében a szövetkezeti formát választották, ugyanakkor 2009-től fokozatosan emelkedni kezdett a korlátolt felelősségű társaságként létrejött szervezetek aránya. A TÉSZ-ek a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelmi szakágazat alá besorolt vállalkozások, így kézenfekvő volt, hogy a TÉSZ-ek gazdasági teljesítményét a nagykereskedőkével hasonlítsuk össze. A szakágazat értékesítésének nettó árbevétele 230-240 milliárd forint között változott 2008 és 2011 között, melyből a TÉSZ-ek részesedése 19-21% körül alakult. Az exportértékesítés aránya a nagykereskedők esetében több mint duplája volt, ugyanakkor így is csak 20% körül mozgott a vizsgált években. A nagykereskedők teljesítménye az utolsó három évben mutatott csak veszteséget, míg a TÉSZ-eknél a vizsgált 8 évből 5 zárult veszteséggel. A TÉSZ-ek az elmúlt 15 évben a támogatások segítségével jelentős logisztikai hátteret építettek ki, ezzel szemben a zöldség- és gyümölcs- nagykereskedők egy vállalkozásra jutó átlagos befektetett eszközállománya kevesebb mint tizede volt a TÉSZ-szektor azonos mutatójának. Ráadásul a TÉSZ-eknek az infrastruktúra kiépítéséhez igénybe vett hosszú lejáratú hitelek kigazdálkodása is versenyhátrányt jelentett a nagykereskedőkhöz képest.----------------------------The European Union delegates an important institutional role to the Producer Organisations (PO) in the coordination of the fruit and vegetable sector; nevertheless the market share of POs has not increased considerably either in Hungary or in the EU. The paper describes the process of establishment of POs in Hungary from 1999 until January 2013. In total 150 enterprises were recognised as POs in Hungary in the last 15 years; as a result of business closures and mergers, and the establishment of new enterprises, in January 2013 77 POs were recognised. In the initial years the great majority of POs chose the co-operative form but from 2009 onwards the proportion of limited liability companies increased continuously in case of new POs. POs are categorised as fruit and vegetable wholesalers according to the official statistical classification thus it was an obvious step to compare the business performance of POs with that of the fruit and vegetable wholesalers. The net sales of the fruit and vegetable wholesale sector reached HUF 240 billion in 2011 and the POs’ share of this was approximately 20 per cent. The share of export sales from the turnover was more than double in the case of wholesalers, even though it only reached 20 per cent. The profit level of wholesalers became negative in the last three years; on the other hand POs made a loss in five out of the eight studied years. In the last 15 years POs have built up a remarkable logistical infrastructure using subsidies. At the same time the repayment of long term credits that were necessary for the investment in infrastructure resulted in a competitive disadvantage compared to wholesalers, who realised almost same turnover with considerably lower invested asset values and long term liabilities.