Mediáció a jogi személyek életében I

Amennyiben a konfliktusok, viták nem egyezséggel, a felek közös megegyezésével zárulnak, akkor nagy valószínûséggel a konfliktus valamelyik résztvevõje vesztesnek érzi magát, igazságtalannak tartja majd magára nézve a döntést. A fenti idézet ebben a témakörben alapvetés: amennyiben az egyén dönt, az nem lesz igazságtalan, hiszen a saját döntése egy konfliktus lezárása és annak a módja. Az igazság és a jog, az igazságos és jogos fogalmak nem mindig találkoznak össze, amikor egy-egy konfliktust megegyezés hiányában külsõ hatalommal lezárnak az arra feljogosított szervek, törvényes eljárásuk keretén belül. Hiszen valaki vesztes lesz, valaki hátrányt szenved, valaki azt éli meg, hogy nem igazságos a döntés rá nézve. Azon konfliktusok esetében, ahol a jogszabályok megengedik a közvetítést, ez elkerülhetõ. A mediáció fogalmát nemcsak a természetes személyek tekintetében érdemes meghatározni. A természetes személyek életében felmerülõ konfliktusok leggyakrabban a családjogi mediációval kapcsolódnak össze, de a jogi személyek életében felmerülõ konfliktusok jóval több területen is jelen vannak. Ezek a területek a gazdasági élet területéhez, a fogyasztóvédelemhez és a pénzügyi szolgáltatókhoz tartoznak, de a munkaügyi mediáció és az egészségügyi közvetítés is ide tartozik és a büntetõügyekben alkalmazott mediációban is elõfordulhat, hogy az egyik alany jogi személy. Jogi személyek és közösségi mediáció gyakran összekapcsolódnak egymással, hiszen a vita egyik oldalán az esetek többségében gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság vagy egy helyi önkormányzat áll.A jogi személyekkel kapcsolatos mediáció lehetõségeit több fejezetben érdemes vizsgálni. Az elsõ, jelen rész a fogyasztóvédelem és a pénzügyi fogyasztói jogviták területét vizsgálja, melyet további tanulmány fejezetekben az államigazgatás különbözõ szereplõinek vitarendezésével, az önkormányzatokkal, az egészségüggyel, az oktatással, a munkaügyekkel lehet teljessé tenni a hatályos jogszabályi környezet figyelembevételével.